Kötelező-e az építőipari szabványok használata?

A gyakran változó szabványok követése nehéz területe az építőipari tervezésnek. A szabványok használata a legtöbb esetben nem kötelező, csak éppen sokszoros nehézséget jelent a kivitelezőnek, ha el akar térni a szabványban rögzített megoldásoktól.

Mik a szabványok

Szabványnak olyan műszaki megoldásokat nevezünk, melyeket ha pontosan követünk, akkor pontosan a várt eredményt fogjuk kapni. Szabványt mindenre lehet alkotni. Azt is szabványosítani lehet, hogy hány liter vízzel kell locsolni az uborkát, meg azt is, hogy milyen rétegrendet kell alkalmazni a megfelelő hőszigetelés elérése érdekében.

Magyarországon az építőipari szabványokat nagyon sokáig kötelező jelleggel használták. Úgy kezelték ezeket az előírásokat, mint a jogszabályok bővebb változatát. Elvégre egy törvényt vagy miniszteri rendeletet nem lehet azzal terhelni, hogy sok száz oldalon keresztül soroljuk benne a legrészletesebb műszaki előírásokat. Nem is célszerű, hiszen akkor törvényt kellene módosítani minden egyes apró műszaki változásnál. Ilyenkor a rendelet egyszerűen csak hivatkozott a kiadott szabványra, előírta annak kötelező alkalmazását. A részleteket pedig maga a külön kiadott szabvány tartalmazta. A szabványokat egy állami hivatal adta ki.

Nem kötelező a szabvány használata

Ez a rendszer mára sokat változott, részben az uniós követelményeknek megfelelően. Ma a szabványok használata nem kötelező. Ez részben azért van így, hogy a szabványhasználat ne legyen gátja a műszaki fejlődésnek. Hiszen bármikor lehet valakinek egy jobb ötlete, újítása, melyet a szabvány nem tartalmaz. Ha mindig a régi, a hivatalos megoldásokhoz ragaszkodnánk, akkor semmit sem lehetne fejlődni a szabvánnyal érintett területeken.

Aki viszont nem újítani akar, csak megfelelő minőségben dolgozni, annak a szabványok a biztonságos és nyugodt munkavégzés lehetőségét adják meg. Nem kell mindent elölről kitalálni, nem kell újra és újra bizonygatni egy eljárás működőképességét. Amire szabvány létezik, az az eljárás elfogadott és alkalmazható.

A szabványoknak tavaly óta az építési termékek megfelelőségével kapcsolatban van a legnagyobb jelentőségük. Az építési termékekről szóló EU rendelet azt írja elő, hogy minden építési terméknek rendelkeznie kell egy teljesítménynyilatkozattal. Építési termék a tégla is, de a falazat vagy a felrakott hőszigetelés is. Ezt a nyilatkozatot a termék előállítója, gyártója adja ki. Ha van az adott termékre elfogadott szabvány (és a termék a szabványnak megfelelően készült), akkor az alapján kiadható a nyilatkozat. Ha nincs szabvány, akkor pedig saját, egyedi értékelések szükségesek. Ilyenkor akár saját laborvizsgálatokat is el kell végezni.

A kivitelezőknek tehát az az érdekük, hogy a szabványok szerint dolgozzanak, még akkor is, ha jogszabály nem teszi számukra ezt kötelezővé.

Hol lehet hozzájutni a szabványokhoz?

A szabvány nem közkincs, mint egy jogszabály. Egy köztestület (azaz egy törvénnyel létrehozott szervezet), a Magyar Szabványügyi Testület dolgozza ki a nemzeti szabványokat, s honosítja az uniós szabványokat. Havonta több tucatnyi új szabvány jelenik meg az ipar és a szolgáltatások különböző területeiről. Ezekhez ingyen nem lehet hozzáférni. A szabványok szerzői jog által védett szövegek, melyek a szabványügyi testület tulajdonában vannak. Tehát meg kell őket vásárolni. Ugyanúgy védettek, mint egy szakkönyv. Aki lemásolja, és saját maga értékesíti őket, ugyanúgy törvényt sért, mintha egy könyvet adna ki a jogtulajdonos engedélye nélkül. Még a cégen belüli másolás sem szabad! Ezzel vigyázni kell, mert a visszaélések miatt a szabványügyi testület egyre többször tesz jogi lépéseket. Például, ha egy vállalkozó megvásárol egy példányt a szabványból, majd azt fénymásolja az összes érintett dolgozójának, akkor ezzel ő is megsérti a szerzői jogról szóló törvényeket. A jogtiszta változathoz azért is érdemes egyébként ragaszkodni, mert csak ebben az esetben lehet biztos benne a vállalkozó, hogy a megfelelő szabványt használja. Vannak kalózkiadások, másolatok, csakhogy ebben az esetben semmi sem garantálja, hogy nem egy lejárt, régi dokumentumot, vagy éppen egy házilag módosított szöveget tart-e a kezében.

A Magyar Szabványügyi Testület honlapja awww.mszt.hu címen érhető el az interneten. Itt találunk egy webáruházat is, ahol bármelyik szabványt meg lehet vásárolni.  Nem olcsók, darabonként 4-5 ezer forintba kerülnek papíron is és elektronikusan is. Sajnos, a magyar szabályozásnak köszönhetően az elektronikus változat még drágább, mint a papíron vásárolt szabvány (a könyvekre 5%, a pdf-re 27% az áfa).

Az internet nagyon sokat segít a szabványokhoz való hozzáférésben. A Szabványügyi Testületnek van egy internetes könyvtára is, ahol el lehet olvasni az összes élő és korábbi szabványt. (A könyvtár szintén a testület honlapjáról érhető el, a fenti menüsorban az “Online szolgáltatások” alatt találjuk). Ez is előfizetési díjjal működik: az egy évre szóló előfizetés 50.000 Ft + áfa, cserébe 27 ezer érvényes és 23 ezer már hatályon kívüli szabványt lehet elolvasni (ez körülbelül 1,5 millió oldalnyi műszaki szöveg).