Fordított áfafizetést vezet be a kormány az acélipari termékekre

Jövőre csak a nettó árát fizetjük a betonvasnak a tüzépen, de áfabevallás során az államnak kifizetjük az áfát. Nyári szünet előtti utolsó ülésén döntött a parlament néhány adótörvény módosításáról. Az acéliparban tapasztalható egyre több csalás miatt januártól bevezetik a fordított áfafizetést egyes acélipari termékekre.

Előzmények

A fordított adófizetést az áfacsalások megelőzésére vezeti be a kormány egyre több területen. Az áfacsalás úgy működik, hogy a termék vásárlója ki sem fizeti a vételárat, valójában meg sem valósul az adásvétel, de visszaigényli utána az áfát a költségvetésből. Az eladó pedig kénytelen befizetni a meg sem kapott bevétel áfáját.

Ugyanez működhetett egy alvállalkozó és a fővállakozó között régebben. Az alvállalkozó kiállította a számlát. A fővállalkozó nem fizetett, de a számla áfatartalmát visszaigénylte, majd a cég eltűnt egy cégtemetőben.

A fordított adófizetés megfordítja a szerepeket: az eladó nettó áron értékesít, az áfa nem cserél gazdát, azt a vásárlónak kell a költségvetésbe befizetnie. Így nem lehet olyan adót visszaigényelni, amit be sem fizettek. Az alvállalkozóknak pedig nem kell olyan áfát megelőlegezniük, amit nem kaptak meg.

A fordított áfát Magyarország elsőként a hulladékfelvásárlásra vezette be még 2006-ban, majd jött 2008-tól az építőipar. Előbb januártól minden építőipari munkára kötelezővé tették, majd pár hónap múlva enyhítettek a szabályokon. Ma csak az építési engedély birtokában végezhető és a bejelentésköteles munkák tartoznak a fordított adófizetés hatálya alá, a kisebb javítások, engedély nélkül végezhető kőművesmunkák, takarítás, karbantartás nem. Tavaly óta egyes mezőgazdasági termékek is a fordított adózás hatálya alá esnek.

Acélhuzal, betonacél, cső, szögvas, kerítésrács: januártól a vevőnek kell befizetni az áfát

Az acélipari termékek kereskedelme is elérte azt a problémás szintet, amikor a kormány szerint be kell avatkozni. A Magyar Vas- és Acélipari Egyesülés adatai szerint csak az építkezéseken felhasznált vassal kapcsolatos áfacsalás értéke eléri évente a 3 milliárd forintot. Hasonló nagyságrendű az építőiparon kívüli felhasználásban is a csalás, így évi 5-6 milliárdos kárt okoz az áfacsalás az acéliparban. Ezt a pénzt lehet visszatartani a fordított adózással.

A fordított adózás alá többnyire a nyers és félkész acélipari termékek kerültek. Különböző rudak, lemezek, szögvasak, zártszelvények, beton megerősítő rudak, acélsodronyok, csövek, huzalok tartoznak ide. Nem minden acéltermék, mert pl. a rozsadamentes acéltermékekre nem vonatkozik a fordított adózás (a pontos felsorolást ld. külön keretben).

A fordított adózás a termékek vásárlására vonatkozik. Tehát aki ilyen terméket vesz, az nettó összegről kap számlát, ezt fizeti ki a kereskedőnek, vagy gyártónak. A vételár 27 százalékát pedig ő maga szerepelteti a következő áfabevallásában, s ő fizeti közvetlenül a költségvetésbe. Ez a rendelkezés jövő év elejétől érvényes, de csak ideiglenesen. A mostani tervek szerint 2018 végéig marad hatályban a rendelkezés. Erre az EU nemrég elfogadott új szabályai adnak lehetőséget. Az uniós szabály szerint a nyers és félig feldolgozott termékekre a tagállamok most saját hatáskörben dönthetnek a fordított adózásról, de ezek a szabályok csak a 2018-as határidőig maradhatnak.

A következő termékek kerülnek a fordított adózás hatálya alá:

• síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, melegen hengerelve, plattírozás (lemezek összehengerelése), lemezelés vagy bevonás nélkül (Vtsz. 7208)
• síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, hidegen hengerelve (hidegen tömörítve), plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (Vtsz. 7209)
• síkhengerelt, legalább 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva (Vtsz.721 0)
• síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélességű termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozás, lemezelés vagy bevonás nélkül (Vtsz. 721 1)
• síkhengerelt, kevesebb mint 600 mm szélesség termék vasból vagy ötvözetlen acélból, plattírozva, lemezelve vagy bevonva (Vtsz. 721 2)
• melegen hengerelt rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, szabálytalanul felgöngyölt tekercsben (Vtsz. 7213)
• más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból, kovácsolva, melegen hengerelve, melegen húzva vagy extrudálva (sajtolva), hengerlés után csavarva is (Vtsz. 7214)
• más rúd vasból vagy ötvözetlen acélból (Vtsz. 7215)
• huzal vasból vagy ötvözetlen acélból (Vtsz. 721 7)
• varrat nélküli cső és üreges profil vasból vagy acélból (az öntöttvas cső kivételével) (Vtsz. 7304)
• más cső és üreges profil vasból vagy acélból (pl. nyitva vagy hegesztve, szegecselve vagy hasonlóan zárva) (Vtsz. 7306)
• rács, sodronyfonat, és kerítésfonat a keresztezéseknél hegesztve, legalább 3 mm keresztmetszetű huzalból, és lyukmérete legalább 100 cm2 (Vtsz.7314 20)

Forrás: 2014. évi XXXIII. törvény az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról

   Tweet