Költözés házilag? - Első költözés

Sándorék végleg kinőtték az egyszobás lakást a harmadik emeleten, amikor megszületett a második gyerek. De aztán szocpollal tovább tudtak lépni egy kétszobás negyedik emeleti egyedi fűtéses lakásba, ami a város másik végén volt. Sándor takarékos ember lévén, és úgy gondolta nem fog költeni fuvarosra. Meg aztán amúgy sincs sok holmijuk. Elkérte a sógortól az utánfutót és a Lada után kötötte.

 Vera, a felesége vett egy rakás zsömlét, és este egy órán keresztül szendvicseket gyártott, a söröket meg berakta a hűtőbe: kell az a rokonságnak. Jancsi, a testvére jó nagy darab ember volt (tekintélyes pocakkal), benne bíztak a cipekedésnél a leginkább. Viszont igaz, ami igaz, egy helyben képes volt megenni egy fél sonkát.  Úgyhogy Vera úgy döntött, hogy a szendvicsek mellé kisüt néhány kolbászt, meg vásárolt még egy csomó aprósüteményt is: sósat is mert Béla, Sándor húgának férje azt szereti, és édeset is, mert Jóska, Sanyi unokaöccse meg azt.

Hajnalban egy kis csalódás érte őket. Feri a szomszéd, akivel eddig olyan jóban voltak, sajnálkozva jött át, hogy tegnap sajnos megfájdult a dereka, nem tud segíteni. Sebaj, így is voltak öten, férfiak. Aztán Tibinek az első lépcsőzés után felment a vérnyomása, le kellett ülnie, így már csak négyen maradtak.

Vera első rossz sejtelmei akkor támadtak, amikor a bikaerős Jancsit meglátta, amikor másodszor jött föl a harmadikra. Hiába jött üresen fölfele, a homlokán vastag verejtékcsöppek voltak, a pólója már teljesen átizzadt, pedig még épphogy felkelt a nap. És hörögve fújtatott. De ő legalább elbírta a bútort. Jóska, az unokatesó a második emeleti lépcsőfordulóban egyszerűen elejtette az üveges szekrényt. Nemcsak az üveg törött ki, de az ajtón a díszléc is darabokra törött. Vera sikítani tudott volna, de nagy nehezen legyűrte a kísértést. Pedig tudta, hogy ezt a fajta szekrényt már nem gyártják és ilyen díszlécet már nem lehet kapni.

lapozó