Mit kell tenni az építési és bontási hulladékkal?

Az építőipari kivitelezés és bontás során még a leggondosabb munkavégzés mellett is rengeteg hulladék keletkezik. A hulladékok begyűjtésére vonatkozó, egyre szigorúbb előírások az építési vállalkozóknak is elég sok feladatot adnak. Az építési és bontási hulladék mennyiségét folyamatosan figyelni és jelenteni kell, s az utolsó darabig el kell számolni a keletkezett törmelék sorsával.

Magyarországon évente körülbelül 30 millió tonna építési hulladék keletkezik. Ebbe beletartozik a cement- vagy téglagyártás során keletkező hulladék éppen úgy, mint az a törmelék, ami egy családi ház bontása után marad a területen. Teljesen jogos, hogy ennek a hatalmas mennyiségnek a sorsát követni kell, s amit csak lehet, azt hasznosítható alapanyaggá kell alakítani.

Egy építőipari vállalkozóval kapcsolatos legfontosabb elvárás ezen a téren, hogy mindig pontosan el tudjon számolni a keletkező hulladék sorsával. Pontos nyilvántartást kell vezetnie arról, hogy mennyi hulladék keletkezik a munkája során, és arról is, hogy ez hova kerül. Semmi nem kerülhet például illegális lerakókba.

A törvényi szigor egyik oka az is, hogy az építési hulladék sok esetben tartalmaz az egészségre ártalmas anyagokat. A bontott épületmaradványok tartalmazhatnak rákkeltő, mérgező gázokat kibocsátó veszélyes anyagot. Ezeket nem szabad a többi közé keverni. A hulladékokat tehát szét kell válogatni, s fajtánként egymástól elkülönítve kell tárolni és kezelni.

Kinek a dolga?

Az építési és bontási hulladékkal az építtetőnek kell elszámolnia. Ez megfelel annak az uniós alapelvnek, hogy mindig a szennyező fizessen. Akié a termelt hulladék, annak kell gondoskodnia a szakszerű elszállításáról és annak kell állnia az ezzel kapcsolatos költségeket is. Az építtetőnek tehát a különböző fajta hulladékokat úgy kell tárolnia, kezelnie, hogy azok egymással ne keveredjenek, további szennyezést ne okozzanak (például le kell takarni, ha lakott terület felé szállna belőle a por), majd az építkezés végén át kell adnia egy ezzel foglalkozó begyűjtőnek.

Az építtetőre különböző szabályok vonatkoznak az alapján, hogy egyes fajtákból mennyi hulladék termelődik az építkezésen. Néhány mázsányi megmozgatott föld még nem indokolja a szigorú nyilvántartások bevezetését. Az ezzel foglalkozó rendelet pontosan meghatározza, hogy melyik anyagból mekkora mennyiség felett kell a különböző előírásokat betartani (l. a keretben).

Forrás: 45/2004 BM-KvVM együttes rendelet, 1.sz.melléklet   

A hulladék várható mennyiségét már az építkezés vagy bontás megkezdése előtt meg kell becsülni. Erről egy tervlapot kell készíteni, ezt be is kell nyújtani az építési engedélyre vonatkozó kérelemmel együtt az építésügyi hatóságnak. A terven fel kell tüntetni a különböző fajtákból várható hulladék mennyiségét, a hulladékkezelés tervezett módját és a tárolás helyét is.

A részletes statisztika készítése és az adatszolgáltatás annak kötelező, akinek a telephelyén az egész év során építési-bontási hulladék esetén 5 tonnánál több keletkezik.

Ha az éves várható hulladék eléri ezt a mennyiséget, akkor kell egy úgynevezett KÜJ és KTJ számot kérni a környezetvédelmi hatóságtól. Ezt sokan elfelejtik, s később e szám hiányában nem tudják helyesen benyújtani a szükséges papírokat. A KÜJ a Környezetvédelmi Ügyfél Jel, a KTJ a Környezetvédelmi Telephelyi Jel rövidítése. A KÜJ a vállalkozást azonosítja, a KTJ a telephelyet. Minden olyan ügyfélnek rendelkeznie kell egy ilyennel, akinek bármilyen hivatalos ügyfélkapcsolata van a környezetvédelmi hatósággal. A KÜJ számot fel kell tüntetni már a benyújtandó hulladék-tervlapon is. Ezt az azonosítószámot a telephely szerint illetékes környezetvédelmi felügyelőségen kell kérni. Sajnos internetes ügyintézés nincs, a különböző hivatalok weboldalai kevés segítséget adnak a kérdésben.

Az építtetőnek folyamatosan figyelnie kell, hogy a bontás, vagy építés során mennyi hulladék keletkezik. Ezt az építési naplóban naponta rögzíteni kell, továbbá heti nyilvántartást is vezetni kell róla. A nyilvántartott hulladékról rendszeresen (évente) adatot kell szolgáltatnia a környezetvédelmi hatóságnak is.

Az egy vállalkozástól átvett hulladék mennyiségét a hulladékkezelők, lerakóhelyek is figyelik. Ha az éves mennyiség az 5 tonnát eléri, akkor KÜJ és KTJ szám nélkül nem fogják átvenni a vállalkozótól az építési  hulladékot.

A hulladéktermelés heti nyilvántartásának a következő adatokat kell tartalmaznia:

 

1. Általános adatok:

·         az ügyfél adatai (cég neve, KÜJ száma)

·         a telephelyen folyó tevékenységek felsorolása TEÁOR szám alapján

·         nyilatkozat a nyilvántartás valódiságáról

2. A hulladékokra vonatkozó adatok:

·         a hulladék eredete (milyen tevékenységből származik? TEÁOR kóddal)

·         a hulladék megnevezése, azonosító kódja

·         a gyűjtőhelyre szállítás gyakorisága

·         csomagolási mód

·         a hulladék fizikai megjelenési formája

·         ha a hulladék tartalmaz veszélyes összetevőket (de csak keveset, nem annyit, hogy ettől veszélyes hulladék legyen), akkor annak mennyisége, koncentrációja

·         a képződő hulladék mennyisége

·         a gyűjtőhelyen tárolt hulladék összmennyisége

·         a kezelésre kiadott (elszállított) hulladék mennyisége, a kezelő neve, KÜJ száma

·         a kezelésre átadott hulladék kezelési kódja

·         a hulladék be- és kiszállításának időpontjai.

Forrás: 440/2012 Kormányrendelet 1.sz.melléklet 1. pont

Ha bármelyik fajta eléri azt a mennyiséget, ami a táblázatban szerepel, akkor azt el kell különíteni a többitől, s úgy kell tárolni addig, amíg a szállítását a hulladékkezelő el nem végzi. Ezt a tárolást ott kell megoldani, ahol a hulladék keletkezik. Ha ez nem lehetséges, akkor ezt egy hulladékkezelő létesítményben, valami ideiglenes tárolóban kell megoldani. Egy ilyen ideiglenes telep legfeljebb egy évig üzemelhet. A hulladékot akkor is így kell tárolni, ha azt később, az építkezés során fel fogják használni (például a kitermeld földet).

Az építkezés vagy bontás végén az építtetőnek ki kell töltenie egy hulladék-nyilvántartó lapot, vagy bontásihulladék-nyilvántartó lapot. Ezt be kell nyújtania a környezetvédelmi hatóságnak. Mellékelni kell hozzá a hulladékot kezelő cégnek az átvételről szóló igazolását is. Ha ez nem történik meg, akkor a hatóság szabálysértés miatt meg fogja bírságolni az építtetőt.

A hulladék elszállításánál figyelni kell a különböző fajták kódszámára. Ez az EWC szám. Minden hulladékfajtát azonosít a kódszáma. Amikor valaki megrendeli a szállítást a hulladékkezelőtől, akkor meg kell adni azt a kódszámot is, hogy milyen típusú hulladékot akar szállíttatni. Ez azért is fontos, mert mindnek más a lerakási, szállítási ára. A kezelő a kódszámot át is minősítheti, ha úgy találja, hogy az nem felel meg a valóságnak. Például a vállalkozó jelzi, hogy EWC 170102 kódszámú tégla hulladékot kell elszállítani. A hulladékkezelő viszont ezt felülbírálja, ha azt látja, hogy a szállítandó anyagban sok a beton, a cseréptörmelék. Ekkor ez nem tégla hulladék, hanem EWC 170107 jelű, ami a „beton, tégla, cserép és kerámia frakció vagy azok keveréke” elnevezésű hulladékfajta. A hulladékfajták teljes táblázatát a hulladékjegyzékről szóló 72/2013 VM rendelet tartalmazza.

A hulladék kezeléséhez, nyilvántartásához fontos jogszabályok:

·         a hulladékról szóló 2012. évi CLXXXV törvény

·         72/2013 VM rendelet a hulladékjegyzékről

·         45/2004 BM-KvVm együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól

·         440/2012 kormányrendelet a hulladékkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről

   Tweet