Államosítják a kéményseprést

Hamarosan a kéménysepréssel foglalkozó cégek is piacuk elvesztésével számolhatnak. A kormány új terve, hogy a kéményseprést is a rezsicsökkentés részévé teszi, azaz ingyenes, állami szolgáltatássá változtatja.  

Még az is lehet, hogy hamarosan közmunkásokkal fogják a kéményeket söpörtetni. A feltételezés nem is olyan légből kapott, mint amilyennek első olvasásra látszik. A kormány előtt fekvő törvényjavaslat szerint már idén novembertől a katasztrófavédelem venné át a kémények ellenőrzésével járó feladatokat. Ha a korábbi szakcégektől nem érkezik elég ember, akkor a munkára a szervezet tűzoltókat és közfoglalkoztatásban részt vevő dolgozókat is alkalmazhat – bár ennek feltétele, hogy rendelkezzenek a szükséges szakmai képesítéssel. A jelenlegi kéményseprők viszont elveszíthetik munkájuk legnagyobb részét, így lehet, hogy sokan az utcára kerülnek.  

Arról ma még semmit nem tudni, hogy az új egység hogyan épül majd be a katasztrófavédelem szervezetébe. Az is kérdéses, hogy mi lesz az önkormányzati kéményseprő-cégekkel. Betagozódnak-e, vagy kénytelenek lesznek felszámolni őket?

A törvénytervezet szerint a létrejövő állami szolgáltató a magánszemélyek tulajdonában álló ingatlanokon látná el a kémények ellenőrzését, tisztítását. Ez lesz a kéményseprő-ipari szerv, mely a lakosság számára végzett munkát ingyen fogja ellátni. Megmaradhatnak a korábbi szolgáltatók is, melyek továbbra is pénzt kérnek a munkájukért, de csak a vállalkozások tulajdonában lévő ingatlanokon végezhetik a korábbi tevékenységüket.

A Belügyminisztérium indoklása szerint a lépés azért fontos, hogy  az életvédelmi, kármegelőzési feladatok a hosszú távú rezsicsökkentés fenntartása mellett is megoldottak legyenek. Ezt Pogácsás Tibor, a Belügyminisztérium önkormányzati államtitkára mondta a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Pogácsás szerint ennek a szándéknak a megvalósulására csak egy nonprofit állami szolgáltató adhat garanciát. A cél szerinte nem az, hogy más emberekhez kerüljön a feladat. Sőt, igyekeznek majd mindent megtenni, hogy az új, állami szervezet átvegye a mai magáncégekben dolgozókat is.

A kéménysepréssel foglalkozó vállalkozásokat éppen a rezsicsökkentés hozta kilátástalan helyzetbe. Az amúgy sem magas díjaikat 2013-ban kötelezően csökkenteniük kellett. Akkor az országban 309 település jelezte, hogy a helyi megbízott kéményseprő szolgáltató nem tudja ellátni a feladatát. Magyarul: a bevételek kötelező visszavágása miatt csődközeli helyzetbe kerültek a szolgáltatók. A feladatot viszont így is el kellett látni. Ilyenkor a katasztrófavédelem jelölt ki egy szolgáltatót, melynek kötelező volt elvégeznie a munkát. Ez sok esetben ugyanaz volt, mint amelyik korábban is a területen dolgozott. A különbség annyi volt, hogy ilyenkor a kijelölt cég belügyminisztériumi forrásból többletbevételeket kaphatott. Így az állami költségvetés kifizette azt a pénzt, amit a rezsicsökkentés címén az ügyfeleknek nem kellett befizetniük. Végső soron mindannyiunk közös pénzéből finanszíroztuk a rezsicsökkentést. Ezt a helyzetet állandósítaná, ha a helyi cégek helyett állandó megoldásként is egy állami finanszírozású szervezet látná el a kényseprő-ipari közszolgáltatást. A Magyarországi Kéményseprőmesterek Szövetsége szerint a lépés több tízmilliárd forintos pénzkidobást, pazarlást jelent.

   Tweet